A fogászat története 3. – a fogszuvasodás magyarázata egyiptomi módra
Az ókori egyiptomiak a fogak megbetegedésében láthatatlan, „démoni” férgeket okoltak, amik megtámadják az ember száját…
Fogak pótlása aranyligatúrákkal megerősítve
Egy korabeli írásban olvasható: „írnok volt nálam…fenet-féreg harapott a fogába.” Mivel kultúrájukban a fenti babona hatalmasodott el a fogak romlásával kapcsolatban, ezért az egyiptomiak nemigen foglalkoztak a fogak betömésével, vagyis nem volt igényük a fogak egészséges állapotának a helyreállítása, a kihullott fogak helyét esetleg csontból faragott fogakkal vagy más ember (esetleg állat) fogaival igyekeztek pótolni.
Fogazatuk rossz állapotában a természeti körülmények is szerepet játszottak, hiszen a homokos területen a gyakori szélvihar a rendkívül finom szemcsés homokot az emberek szájába is behordta, és mivel ők nem ápolták fogaikat, ezért azok jobban koptak, valamint fogágybetegségek következtében hamarabb veszítették el őket. Nofertiti testvére, a 35 éves korában elhunyt Mutnodjmed koponyáján a fogak helyén csupán 13 cisztát találtak. Általában véve elmondható, hogy az egyiptomiak fogának elromlása egyenes arányban állt a jómóddal.
Nofertiti mandragórát nyújt át a férjének
A Hearst-expedíció során megvizsgáltak mintegy 500 koponyát és fogsort: az összes létező fogbetegség nyomát megtalálták. A féreg mítosza több ezer éven keresztül kínozta nem csak e birodalom lakosait, de Amerikában, Föníciában és más népeknél is hittek benne - a magyarok szőrféregnek nevezték a fogakba fészkelt démon-férgeket, ennek megfelelően mágiával próbáltak védekezni ellenük. Egy babiloni recept szerint beléndek füstölésével ki lehet űzni a féreg-démont.
Az egyiptomiaknál azért voltak, akik foglalkoztak a fogak állapotával, bár ők inkább a megelőzésnek látták értelmét, kialakult betegség esetén inkább megfigyelők voltak, a fájdalomcsillapításra koncentráltak (ópiummal, mandragórával) vagy lelki-spirituális gyógymódokat alkalmaztak, de az ásatások során előkerült néhány helyreállító fogászati munka is: aranyhuzalokkal erősítették oda a rossz, már kiesni készülő fogat a még épekhez.
Fémligatúrával rögzített alsófogak
Összefüggés a mai kor emberével…
Ugyan a férgekben ma már nem nagyon hiszünk, a kisgyermekeknek még ma is mesélik a fognyüvő manó esetét a nagymamák lefekvés előtt, ha a gyermek nem szeretne fogat mosni. Az ókoriakhoz hasonlóan ma is találhatunk összefüggést a jómód és a fogszuvasodás között, amennyiben a jómód nem párosul megfelelő tudatossággal, étkezési és szájhigiéniai szokásokkal. A szénhidrátdús, kevés őrölnivalót, sok cukrot tartalmazó puha ételek nagyon nagy veszélyforrásai a fogszuvasodásnak. A minőségi, sok rostot, zöldséget tartalmazó ételek, az alapos fogmosás és egyéb szájhigiéniai eszközök alkalmazása illetve a félévenkénti fogorvosi ellenőrzés és professzionális fogtisztító kezelések nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy korunk fognyüvő manóit és „férgeit” akár életünk végéig távol tartsuk egészséges fogainktól…
