A dohányzás hatása a fogak egészségi állapotára
A dohányzás és a fogágypusztulás összefüggései
Az 1990-es évek dohányzással kapcsolatos kutatásai bebizonyították, hogy a dohányzás kulcsfontosságú szerepet játszik a fogágypusztulás kialakulásában. A cukorbetegség és az immunhiányos állapotok (szervezet védekező képessége nem megfelelő) mellett a dohányzás az egyik leggyakoribb rizikótényező a fogágybetegség kialakulásában.
A dohányzás fogászati vonatkozású ártalmai nagyon sokrétűek. Az egyszerű fogelszíneződéstől, a kellemetlen leheleten át, a felszínesebb vagy súlyosabb nyálkahártya elváltozásokon keresztül a komoly fogínysorvadásig és az ezt követő fog elvesztéséig sok minden írható a dohányzás számlájára.
Korábban azt feltételezték, hogy a dohányzásnak csak közvetett fogászati hatásai vannak, azaz a dohányosoknak lényegesen rosszabb a szájhigiénéje, magasabb a fogkőképződési hajlama és a nemdohányzókhoz képest eltérő a szájflórája – ezek a közvetett okok végül fogágypusztuláshoz vezetnek. Dohányosok esetében más a lepedék összetétele is, lerakódott nikotint, kátrányt és egyéb származékokat is tartalmaz.
Az elmúlt évtizedekben aztán az is bebizonyosodott, hogy a cigarettázásnak kifejezetten immunkárosító hatása van. Közvetlenül hat a fogíny tapadására, mégpedig úgy, hogy jelentősen csökkenti azt. Bizonyítást nyert, hogy a dohányosoknak sokkal nagyobb az esélye a fogágybetegség kialakulására, mint a nem dohányzóknak!
A dohányosoknál a már kialakult fogágy betegségek gyógyulása is lassabban megy végbe. Maga az ínygyulladás enyhébb, ez nem jó hír, mivel az immunvédekezés gyengeségét jelzi. A nikotin károsítja az ínyben lévő sejteket, vérereket, ezzel az íny keringését is lassítva, amitől a gyulladás - ami természetes védekező mechanizmus lenne - nem a kellő mértékben alakul ki, nem védi a szervezet magát elég hatásosan a károsító ágensek ellen.
Egy 10 év hosszan tartó amerikai felmérés megállapította, hogy a dohányosok esetén a csontpusztulás mértéke kétszerese volt a nemdohányosok csontpusztulási mértékének, még abban az esetben is, hogy mindkét csoport ugyanazokat a szájhigiéniai protokollokat tartotta be.
Ezek az adatok megcáfolták azt a korábbi feltételezést, hogy dohányzás mellett megfelelő szájhigiénia fenntartásával a dohányzás káros mellékhatásai tökéletesen semlegesíthetőek. Ez sajnos nem igaz, a legtökéletesebb szájápolás és rendszeres fogorvosi és dentalhigiéniai kontroll mellett is fellép a dohányfüst immunkárosító hatása! Az igazi megoldás a cigarettáról való lemondás, mely nem csak a fogak, hanem az egész szervezet (tüdő, szív, agy, vérerek, stb.) egészsége szempontjából fontos.
| dohányzás hatása | kezelési lehetőségek |
|---|---|
| elszíneződés | Air-brush sópolírozás, fogfehérítés |
| erősebb fogkőképződési hajlam | rendszeres fogkőeltávolítás, szájhigiéniai kezelések |
| kellemetlen lehelet | dohányzásról való leszokás |
| íny immunitásának csökkenése, tapadásveszteség, fogínysorvadás, foglazulás | dohányzásról való leszokás |
| nyálkahártya elváltozások a dohányfüst hatására | dohányzásról való leszokás, nyálkahártya kezelések (A vitamin) |
FONTOS!
A dohányzás komoly rizikótényezőt jelent a fogpótlások készítése esetén is. A hagyományos hídpótlások elkészítése esetén a hidak várható élettartama rövidebb, mivel a hidat tartó pillérfogak meglazulása hamarabb várható. A gyorsabb tapadásveszteség következtében a fognyaknál a korona széle mind a hagyományos, mind a vállas csiszolás esetén hamarabb visszahúzódik, kedvezőtlen esztétikai eredményt okozva ezzel.
Megfelelő csontkínálat mellett is előfordulhat, hogy komoly dohányzás esetén az implantológus szakorvos nem javasolja, illetve nem végzi el az implantátum (műgyökér) beültetését a magas rizikófaktor miatt. Ilyen esetben implantátumok helyett egy másik, az ínyviszonyoktól kevésbé függő, olcsóbb megoldást (kombinált fogsor, kapcsos fogsor, teleszkópos fogsor) javasolhat a fogak pótlására.
