Minden gyökérkezelt fogat gócnak tekintünk

Minden gyökérkezelt fog góc

Miért tekint a fogorvosi szakma a gyökérkezelt fogra gócként, akkor is ha az már ki lett kezelve, tünet és panaszmentes?

A gyökérkezelés a fog megmentésére tett utolsó kísérlet a fog eltávolítása előtt. A gyökérkezelés után a fog már nem élő szövet, ezért nem is tud az élő szövetnek megfelelő módon és rendben “viselkedni”. Egy konzervált szöveti tartalom, mely funkciójában és esztétikailag megpróbálja helyettesíteni az eredeti fogat.

Gyökérkezelésre az esetek nagy részében azért van szükség, mert a fog szuvasodása következtében a fog belsejébe kórokozók jutnak be és ott gyulladást generálnak. A gyökérkezelés célja e kórokozók maradéktalan eltávolítása a gyökércsatorna rendszerből - mely kezelés során a gyulladt idegszövet is eltávolításra kerül, majd az így kitisztított fog lezárása. A tökéletes tisztítás, feltöltés és lezárás az esetek nagy részében sikerül, de a gyökércsatornarendszer elágazódásai, görbületei, anatómiai viszonyai miatt a legnagyobb körültekintéssel elvégzett gyökérkezelés után is maradhat a gyökércsatornában kórokozó. Kutatások szerint a legnagyobb gondossággal elvégzett gyökérkezeléseknek, kb. 80% a mondható sikeresnek.

Kutatások szerint a legnagyobb gondossággal elvégzett gyökérkezeléseknek, kb. 80% a mondható sikeresnek. Ezért nagyon fontos, hogy ha gyökérkezelt fogunk van, azt panaszmentes esetben is fél évenként vizsgáltassuk újra!

Annak tehát, hogy a fogorvosi szakma minden egyes fogat gócnak minősít még panaszmentes helyzetben is, az az oka, hogy a gyökércsatornában még a legnagyobb gondosság mellett is maradhatnak kórokozók. Amennyiben bent maradnak kórokozók a fogban, ezeket a fog körüli immunvédelem jó ideig “megtartja” a foggyökér körüli szövetekben, így helyileg egy teljesen tünet és panaszmentes krónikus gyulladás alakul ki. A krónikus fog körüli gyulladásból azonban kórokozók folyamatosan juthatnak ki a véráramba, majd a vérkeringéssel más szervekhez juthatnak el. Szervezetünk gyenge pontjait találják meg, majd ott, a fogaktól távol, betegségeket okozhatnak. Ilyen lehet például a hajhullás, bőrbetegségek, izületi betegségek, stb.

Mikor tartunk sikeresnek egy gyökérkezelést?

A szakma szabályai szerint sikeresnek egy gyökérkezelés a kezelés után 4 évvel mondható, amennyiben a fog panaszmentes, esztétikai és rágási funkciójának tökéletesen megfelel, röntgenen gyógyultnak mutatkozik. Ez tehát sikerességet jelent. De, ettől függetlenül ez a fog az orvosi nomenklatúra szerint továbbra is gócnak minősül. Miért fontos ez? Például műtéteknél, operációknál, amikor egy orvos egy adott műtét elvégzéséhez vizsgálatokat kér a társszakmáktól góc ügyben, így elküldi páciensét fogászati vizsgálatra is...

Miért nem működik az, ha egy komoly, altatásban végzett műtét előtt 2 nappal megyünk el a fogorvoshoz, hogy a műtéten góctalanul kell megjelennünk, adjon erről papírt...

Egy komolyabb operáció, nagyobb műtéti beavatkozás előtt az orvosok vért vesznek, információkat gyűjtenek a tüdő, a szív, a vérkeringés állapotáról, hiszen mindezek az altatáshoz nagyon fontosak. Ugyancsak fontos azt megtudni, hogy a szervezetben bárhol van e góc, hiszen ez a műtét kimenetelét negatívan befolyásolhatja, illetve egy góc plusz terhelést jelent az immunrendszernek.

Egy komoly, altatásos műtét előtt a góckutatásra jelentkező páciens esetében az alábbi történik:

  • a fogorvos minden gyökérkezelt fogat felülvizsgál, röntgent készít
  • a 4 évet már betöltött, panaszmentes és sikeresnek ítélt fogakat ugyanúgy gócként jelöli meg, de ezek minimális kockázattal bírnak.
  • a frissebben gyökérkezelt, vagy gyökérkezelésre váró elhalt fogak nagy kockázatot jelentenek góc szempontból, ezeket így kell megjelölni
  • ha a műtét feltétele, hogy biztosan gócmentes legyen a páciens, akkor egyetlen eszköz marad a foghúzás, hiszen gyökérkezelésre, és a gyökérkezelés sikerességének kivárására nincs meg a megfelelő idő

Mit tehetünk hát, ha a leginkább egészségtudatosan szeretnénk eljárni?

A legfontosabb a rendszeres ellenőrzés! A gyökérkezelt fogakat fél évente, majd négy év után minimum évente érdemes megvizsgáltatni a fogorvossal. Ez egy gyors és fájdalommentes vizsgálat, melynek fontos pillére a röntgen. Egy röntgenen akkor is láthat elváltozást a fogorvos, ha egyébként a fog a páciens számára teljesen tünetmentes. Időben elcsípve egy ilyen folyamatot nagyobb esély van a fog megmentésére - pl. újbóli gyökérkezeléssel, rezekcióval, vagy ha más megoldás nincs, komolyabb szövődmények kialakulása előtt történhet meg a fog eltávolítása.

Például lehet egy ilyen szövődmény az, hogy a teljesen tüntmentes fog gyökere körül, mélyen a csontban a gyulladás szélesen és nagyra terjed ki. A gyulladás azonban “megeszi” a csontot, tehát a gyulladás területén nem marad csontszövet. Ilyen esetben a későn felfedezett gyulladás olyan mértékben elpusztatja a csontot, hogy a fog eltávolítása után nagyon kevés csontanyag marad vissza, így például a fog pótlása beültetett fogimplantátummal lehetetlenné válik. Ennek pedig lehet olyan következménye, hogy az illető részére nem lehet fix fogpótlást csinálni.

Legfontosabb, hogy fogainkat még panaszmentes esetben is 6 havonta, de minimum 1 évenként vizsgáltassuk meg fogorvosunkkal. Ha gyökérkezelt fogunk van, akkor röntgenfelvétellel a fog körüli szövetek állapota ellenőrizhető, a krónikus gyulladás jelei nagy eséllyel felfedezhetőek.

Mi van akkor, ha egy gyökérkezelt fog panaszos, de a röntgennel és a fogorvosi vizsgálattal mégsem talál semmit a fogorvos?

Ilyen sokszor előfordul. A gyökérkezelt fog vizsgálatának rutin eszköze a röntgenfelvétel. A röntgenfelvétel nagy segítség, hiszen általa benézhatünk az íny alá a csontba. Azoban fontos tudni, hogy a röntgenfelvétel csupán 2 dimenzióban mutatja a fogat. A 3. dimenzió, a mélység láthatatlan marad.

Szerencsére a mai modern technikákkal már egyre több fogorvosi rendelőben van lehetőség CT készítésére. A 3 dimenzióban képet alkotó fogászati Cone Beam CT - nél van lehetőség arra, hogy ne a teljes szájat, csupán néhány fogat vizsgáljon át a CT. Ebben az esetben nagy felbontású, igen részletgazdag képet kaphatunk, 3 dimenzióban. A panaszos, röntgennel azonban egészségesnek látott fogaknál, a CT-n sok esetben fény derül a panasz okára: pl. a gyulladás a fog mögött helyzekedik el, amely a röntgen számára láthatalan.

A fogászati Cone Beam CT segít benézni a fogak mögé is, oda, ahova a röntgennel nem tudunk. Panaszos esetben sokszor felfedezünk a CT-vel olyan gyulladásos folyamatot, ami a fog mögött van, vagy olyan gyökércsatornát, amely addig láthatatlan - és így kezeletlen volt.

Amennyiben tehát gyökérkezelt fogunk van, amely elvileg nem fájhat és röntgennel is tökéletesen szuperul néz ki, dönthetünk úgy, hogy a fogat 3D CBCT segítségével vizsgáljuk tovább, mely többlet információt nyújt a fogorvosnak, így ő nagyobb eséllyel, jobban meg tudja határozni a fog további sorsát - biztos eltávolítás vagy további kezelés.

További hasznos cikkek a témában:

MÉG FOGHÚZÁS ELÖTT

Ha Ön még foghúzás előtt áll, még nem szűkültek be a lehetőségei a fogak megfelelő pótlását illetően.

Tovább

OPTIMÁLIS IDŐSZAK

Érdekli melyik a leginkább optimális időszak a fogbeültetésre? Olvasson tovább, és tudjon meg többet!

Tovább

FOGBEÜLTETÉS AKCIÓ

Most kérjen 3D CBCT-t, mert árát most megspórolhatja! Siessen, csak az első 50 bejelentkezőnek!!!

Tovább